Introduction: Hearing loss is a sensory impairment that impairs speech understanding, communication and therefore the quality of life. Sometimes the patient's perceived loss of function is exaggerated; subjective and objective test results are inconsistent, the subjectively reported hearing loss is more significant, and in these cases functional hearing loss is considered.
Objective: Our aim was to collect and retrospectively analyze cases with the diagnosis of functional hearing loss, in order to draw conclusions about the characteristics of functional hearing loss, the signs and conditions that may be of attention and the consideration of appropriate rehabilitation.
Methods: Subjective tests were performed with pure-tone auditory threshold, speech understanding and communication tests, which were compared with the results obtained with objective impedance measurements, stapedial reflex tests, otoacoustic emission measurements, and brainstem evoked response recordings. Imaging studies, psychologist, psychiatrist, neurologist, neurologist and other co-specialists were involved as needed. We excluded cases of deception deliberately intended to obtain financial or other benefits.
Results: Between 2007 and 2022, 19 patients were diagnosed with functional hearing loss. The majority (17 cases) were female, the complaints were prevalent at a young age (10-41 years); the average age in the study population was 19.6 years, and the majority of patients (13 cases) were children aged 10-17 years. No organic cause was found in 11 cases, and in the remaining cases no detectable organic abnormality explained the extent of the hearing loss experienced by the patient. The degree of functional hearing loss varied (35-120 dB), with an average of 60,2 dB.
Conclusion: Recognizing and diagnosing functional hearing loss is very difficult and requires a complex series of tests and professional cooperation. Without recognition, the patient may receive unjustified, even harmful and financially burdensome care, which may lead to the deterioration of his condition. Orv Hetil. 2023; 164(8): 283-292.
Bevezetés: A halláscsökkenés olyan érzékszervi károsodás, mely a beszédértést, a kommunikációt, így az életminőséget is rontja. Előfordul, hogy a beteg által megélt funkcióvesztés túlzó, a mérések során a szubjektív és az objektív vizsgálati eredmények ellentmondásosak, a szubjektíven jelzett halláscsökkenés mértéke jelentősebb; ezen esetekben felmerül a funkcionális halláscsökkenés véleményezése. Célkitűzés: Célul tűztük ki funkcionális halláscsökkenés diagnózisú eseteink összegyűjtését és retrospektív elemzését, melyek alapján következtetéseket vonhatunk le a funkcionális halláscsökkenés jellemzőiről, a figyelemfelhívó jelekről, állapotokról és a megfelelő rehabilitáció mérlegeléséről. Módszerek: A szubjektív vizsgálatok a tisztahang-hallásküszöb, a beszédértés és a kommunikáció vizsgálatával történtek, majd ezeket összevetettük az objektív impedanciaméréssel, a stapediusreflex-vizsgálattal, az otoakusztikus emisszió mérésével, az agytörzsi kiváltott válaszok regisztrálásával nyert eredményekkel. Képalkotó vizsgálatok, pszichológus, pszichiáter, szurdopedagógus, neurológus, illetve további társszakmák bevonása történt szükség szerint. Kizártuk a szándékosan anyagi vagy egyéb előnyszerzésre irányuló megtévesztés eseteit. Eredmények: 2007 és 2022 között 19 beteg esetében diagnosztizáltunk funkcionális halláscsökkenést. A betegségben többségében (17 eset) nők érintettek, jellemzőek a fiatal életkorban (10–41 év) jelentkező panaszok; az átlagéletkor a vizsgált beteganyagban 19,6 év, az érintett páciensek nagyobb része (13 eset) 10–17 év közötti gyermek volt. Organikus okot 11 esetben nem találtunk, a többi esetben kimutatható organikus eltérés sem magyarázza a beteg által megélt halláscsökkenés mértékét. A funkcionális hallásveszteség mértéke különböző (35–120 dB) volt, átlagosan 60,2 dB. Következtetés: A funkcionális halláscsökkenés felismerése és diagnosztikája nagyon nehéz, komplex vizsgálati sort, szakmai együttműködést igényel. Felismerés nélkül a beteg indokolatlan, akár számára káros, anyagilag is megterhelő ellátásban részesülhet, mely állapotának romlását is okozhatja. Orv Hetil. 2023; 164(8): 283–292.
Keywords: functional hearing loss; funkcionális halláscsökkenés; objective measurement; objektív hallásvizsgálat; psychosomatic disease; pszichoszomatikus betegség; subjective measurement; szubjektív hallásvizsgálat.