Background and purpose: Atrial fibrillation (AF) is the most common arrhythmia diagnosed in clinical practice. We aimed to measure the L-arginine pathway metabolites as well as their ratios in patients with different types of AF or sinus rhythm and to explore the relationship among the markers and clinical variables in the subacute phase of acute ischemic stroke (AIS).
Methods: A total of 46 patients with AIS were prospectively enrolled. The patients were divided into three groups based on diagnosis of either sinus rhythm, paroxysmal or permanent AF. Plasma concentration of the L-arginine pathway metabolites were analyzed at post-stroke 24 hours in the three rhythm groups. Besides, clinical variables and laboratory data were recorded.
Results: Asymmetric dimetylarginine (ADMA) was significantly higher in patients with permanent AF compared to sinus rhythm (p<0.001). Both ADMA (p<0.001) and symmetric dimethylarginine (SDMA) (p<0.002) at 24 hours were significantly higher among patients with permanent AF compared to those with paroxysmal AF. The L-arginine/SDMA (p<0.031) ratios at 24 hours were significantly higher among patients with sinus rhythm compared to those with permanent AF. ROC analysis also revealed that plasma SDMA cut-off level over 0.639 μmol/L discriminated permanent AF from paroxysmal AF or sinus rhythm with a 90.9% sensitivity and 77.1% specificity. Neutrophil-lymphocyte ratio also showed significantly higher value in individuals with both paroxysmal and permanent AF (p=0.029).
Conclusion: Plasma level of SDMA could discriminate permanent from paroxysmal AF in the subacute phase of ischemic stroke. In addition, an increased neutrophil-lymphocyte ratio may suggest inflammatory process in the evolution of atrial fibrillation.
Bevezetés - A pitvari fibrilláció (PF) a klinikai gyakorlatban diagnosztizált leggyakoribb aritmia. Célul tűztük ki az L-arginin-útvonal metabolitjainak, valamint azok arányának mérését különböző típusú PF-ben szenvedő vagy sinusritmusban lévő betegeknél, és az akut ischaemiás stroke (AIS) szubakut fázisában, a fenti markerek és klinikai változók közötti kapcsolat elemzését. Módszerek - Összesen 46, AIS-ben szenvedő beteg bevonására került sor. A betegeket három csoportra osztottuk, sinusritmusban lévő, paroxysmalis vagy permanens PF-fel rendelkező csoportokra. Az L-arginin-útvonal metabolitjainak plazmakoncentrációját a három ritmuscsoportban az ictus kezdete után 24 órával mértük meg. Emellett a betegek klinikai és laboratóriumi adatait is rögzítettük. Eredmények - Az aszimmetrikus dimetil-arginin (ADMA) szintje szignifikánsan magasabb volt a permanens PF-ben szenvedő betegeknél a sinusritmushoz képest (p < 0,001). Huszonnégy órával a stroke kezdete után mind az ADMA (p < 0,001), mind a szimmetrikus dimetil-arginin szintje (SDMA) (p < 0,002) szignifikánsan magasabb volt a permanens PF-ben szenvedő betegeknél, mint paroxysmalis PF esetén. Az L-arginin / SDMA (p < 0,031) arány szignifikánsan magasabb volt a sinusritmusban lévő betegekhez képest, mint a permanensen pitvarfibrillálóknál. A reciever operating characteristic (ROC-) analízis alapján a plazma 0,639 μmol/l-nél nagyobb SDMA szintje (cut-off) 90,9%-os szenzitivitással és 77,1%-os specificitással megkülönbözteti a permanens PF-et a sinusritmustól, illetve a paroxysmalis PF-től. A neutrophyl-lymphocyta arány szignifikánsan magasabb értéket mutatott mind a paroxysmalis, mind a permanens PF-ben (p = 0,029). Következtetések - Az ischaemiás stroke szubakut fázisában az SDMA plazmaszintje alapján megkülönböztethető a paroxysmalis PF a permanens PF-től. Ezenkívül a megnövekedett neutrophyl-lymphocyta arány a gyulladásos folyamat szerepére világíthat rá a pitvarfibrilláció kialakulásában, fenntartásában.
Keywords: L-arginine; atrial fibrillation; ischemic stroke.